Gondolkoztak már azon, mit is jelent a Karácsony?
Gondolkoztak már
azon, mit is jelent a Karácsony? A szeretet ünnepe. Szilvási Lajos gondolatai, arra
tanítanak a család, teszi a karácsonyt a szeretet ünnepévé:
„Nem magányos emberek ünnepe a
karácsony. Az egyetlen ünnep, amikor együtt kell lennie minden családnak.”
Szilvási LajosÖnök hogyan ünneplik a karácsonyt? Kikkel osztják meg az ünnepi asztalt és költik el melegségben ezt az estét? A családdal, a barátokkal? És vajon számít a vérszerinti kötelék?
Az én karácsonyom
mindig is különleges volt. Már gyerekkoromban sem a vér szerinti család
ünnepelt együtt. De mit is jelent e család? Számít a vér?
Számomra egyetlen
dolog a fontos a szeretet, hogy adjak és kapjak, hogy érezzem, fontos vagyok
azoknak akikkel együtt ünnepelek. Hogy tudjam, elfogadnak olyannak amilyen,
vagyok. Amilyenné váltam. Az évek eseményei sok változást idéztek elő és hoztak
felszínre olyan rejtett és elrejtett tulajdonságokat, melyek még számomra is
újdonságként épültek be mindennapi éltembe. Nem minden esetben rossz vagy jó
tulajdonságok, de megtanítottak elfogadni helyzeteket, átértékelni megélt
dolgokat. Dönteni és viselni a következményeit. Türelmesnek lenni és higgadtan
kezelni élethelyzeteket. Hálásnak lenni, alázattal. Ezt még tanulom.
Van ünnep, melyre
nem szívesen emlékszem vissza, és bár jelen volt mindenki, aki a családhoz
tartozik, mégis úgy érzem, sose kelljen újra átélnem. És vannak, akik mindig
hiányozni fognak az ünnepi asztaltól. Testben. Mert lélekben és általunk Ők
most is ott ülnek, és amíg mi helyet kapunk egyetlen asztalnál is Ők ott
lesznek. Akár közös a vérvonal, akár nem.
Mi tesszük a
karácsonyt ünneppé. Mi, akik jelen vagyunk. Mi, akik együtt ünnepelünk, akik
koccintunk, és BÉKÉS ÜNNEPEKET kívánunk egymásnak a vacsora előtt. Mi, akik
meghitt hangulatban végig várjuk, míg a csillagszórók apró csillagai
felragyognak, majd csendben eltűnnek a semmiben, és várakozással teli
bontogatjuk a fa alatt megtalált ajándékokat.
Mi, akik leülünk az
ünnepi asztalhoz. Mi, akik beszélgetés, és visszaemlékezések közepette
elfogyasztjuk a finomságokat. Mi, akik minden alkalommal emlékezünk. Hol
könnyes szemmel, hol mosolyogva, de visszük és átadjuk az együtt megélt
dolgokat. Mi, akik elmeséljük, hogy aki nem emlékezett rá egészen pontosan, az
is tudja, és majd tovább adja egykoron.
Mi, akik szeretve
vagyunk és szeretünk. Mi, akik jelen vagyunk, akik megéljük a „szeretet
misztériumát”.
„Karácsonykor az ember mindig hisz egy
kissé a csodában…, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül
élni.” Márai SándorÖnök számára mit jelent a karácsony? És hogyan ünneplik?