A mozdulatok missztériuma
Találkozások. Melyik milyen? Csak intek és tovább megyek. Intek, mosolygok és tovább megyek. Intek, mosolygok, kezet fogok, ölelek, beszélgetek és tovább megyek. Mikor melyik? Érzés vagy érintés is? Igaz találkozás. A kezünk, a testünk kommunikál. De nem mindegy kinek és hogyan?
Jobb és bal kéz. Melyiket mire használjuk? Belegondoltak már?
Minden kéz tartásnak más-más szimbóluma van. A kezeink tartása kifejezi lelki állapotunkat. Ugyanakkor visszahat a lelkünkre is. Amikor csak intünk és tovább megyünk nem érintett meg. Észrevettelek ennyi. Amikor kezet fogunk a jobb kezünkkel tesszük. Miért? Hiszen a bal kéz a szeretet jele, ezzel tudnánk leginkább kifejezni mennyire örülök, hogy megismerhettelek, vagy hogy látlak. A kezek szorítása jelzi épp ez mit jelent.
Amikor találkozunk és ölelünk. Karunkkal körbefonunk és szorítunk, jelezzük fontos vagy és valóban örülök hogy látlak. A lelkünk mélyén is megmozdul valami. És minden ami hozzád köt vagy kötött új erőre kap.
Vagy amikor imádkozunk, összetesszük a kezünket a szívünk fölött. Ez egy meghitt, magányos pillanat. Vannak népcsoportok, melyeknél csupán egy spontán köszönés jele. Nekünk elcsendesedést, önmagunkba fordulást, egységbe kerülést jelent. A jobb és bal oldalunk végre egységbe kerül, a gondolatok és érzések eggyé válnak.
Néhány népcsoport ilyenfajta köszönése a maximális tisztelet adás, a teljes lélek köszöntése a teljes lélek felé. Az elfogadás, a tisztelet és kiegyensúlyozottság összessége.
Nekünk az ölelés és halk, suttogó szavak - a hála és megbecsülés jelei. Mert minden találkozás más és más. És mi dönthetjük el, hogy melyik milyen.
Jobb és bal kéz. Melyiket mire használjuk? Belegondoltak már?
Minden kéz tartásnak más-más szimbóluma van. A kezeink tartása kifejezi lelki állapotunkat. Ugyanakkor visszahat a lelkünkre is. Amikor csak intünk és tovább megyünk nem érintett meg. Észrevettelek ennyi. Amikor kezet fogunk a jobb kezünkkel tesszük. Miért? Hiszen a bal kéz a szeretet jele, ezzel tudnánk leginkább kifejezni mennyire örülök, hogy megismerhettelek, vagy hogy látlak. A kezek szorítása jelzi épp ez mit jelent.
Amikor találkozunk és ölelünk. Karunkkal körbefonunk és szorítunk, jelezzük fontos vagy és valóban örülök hogy látlak. A lelkünk mélyén is megmozdul valami. És minden ami hozzád köt vagy kötött új erőre kap.
Vagy amikor imádkozunk, összetesszük a kezünket a szívünk fölött. Ez egy meghitt, magányos pillanat. Vannak népcsoportok, melyeknél csupán egy spontán köszönés jele. Nekünk elcsendesedést, önmagunkba fordulást, egységbe kerülést jelent. A jobb és bal oldalunk végre egységbe kerül, a gondolatok és érzések eggyé válnak.
Néhány népcsoport ilyenfajta köszönése a maximális tisztelet adás, a teljes lélek köszöntése a teljes lélek felé. Az elfogadás, a tisztelet és kiegyensúlyozottság összessége.
Nekünk az ölelés és halk, suttogó szavak - a hála és megbecsülés jelei. Mert minden találkozás más és más. És mi dönthetjük el, hogy melyik milyen.
