Versek 2006

Örök barátság (Lacának)

Ha eltűnsz is, lelkem újra rád talál,

Viszem szívemben a reményt,

Belsőmben újra építem az összetört esélyt.

Csengenek sorok fülemben, szívemben

Pumpál ugyanaz a vér,

Hány éve már, hogy megismertelek?

Csalárdsággal hívtál magadhoz,

Kedves szavakkal elragadtál,

de sok év telt el s Te velem maradtál.

03. 30.

Elillan a félelem

Csak testében érez a félelem

Ha átérzed bűnös vagy Te is.

Kinyújtod felé a két kezed

Lábadon áttör a zsibbadás

Kezedben kincsként megbújik a fény.

Széttárod ujjaid, mutatod másnak

De szíved bilincsként fogva tart

S mire körbe nézel az árnyak

Színes lelke visongva eltakart.

Félned kellene remegő térddel

Újból nyújtani karod,

De kezedben még lángol a fény

Nincs üres tenyér, mit kinyújthatok.

04. 12.

A legszebb nap

Életemben ezen napra vártam

Fejem köré mirtuszkoszorút.

Testemre fehér ruhát, kezembe dárdát

És előtörve a sokaságból királynőként tündökölve

Mosolyt fakasztva arcokon

Ünnepelve, táncolva bátran

Egyetlen perdüléssel karodban teremjek,

hogy szoríts oly erősen, mint lakat, mely kulcsra zárt.

Minden puha, bársony köröttem

Hallom hogy beszélnek, de fel nem fogom

Csak egyetlen arcot látok ím a Tiédet

Könnyeimet próbálom visszafojtani

Csak befelé sírok és csupán boldogság mit érzek.

Kerestem e percet, vártam már az órát

Hűséggel hittem, hogy rám találsz.

Türelemmel vártam, mindent kipróbáltam,

De fel sosem adtam, hittem.

És ím ha most arcodra nézek csupán egyetlen gondolat

Egyetlen érzés, mi agyamban tombol

Királynő vagyok, és csak perdülnöm kell

S karod, mint lakat bezárul.

07. 07.