Versek 2012

Félhomály

Lassan ébredek.

Önmagam keresem, ülök csendesen

Lábam még nem érez biztos talajt

A felszín felet siklik a gondolat,

Mely ébredésre bír.

01. 27.

Felkarolt fák lombjai közt

Érintés a magány

Mélyet szippantok bele és felkarol.

A délutáni napsütés, mely testemet simítja

Örömkönnyek között is félelmet kelt

A bánat szívemben lakik

Lelkemig hatol.

De megértettem,

Megéreztem másképp is működik

És ha más ész fogja fel, vagy csak átértékel

Oly könnyen menthető a lélek

Hitemben megerősödve immár

Tudni vélem mit nem akarok

S elég erőt érzek szívem

Legrejtettebb zugában

Fellélegzem és újra ÉLEK.

09. 25.